Magyar válogatott: Magyarország–Ukrajna 0–1 – A találkozó részletes elemzése
A 2026–2027-es UEFA Nemzetek Ligája B divíziójának nyitófordulójában a magyar labdarúgó-válogatott 1–0-s vereséget szenvedett Ukrajna ellen a Puskás Arénában. Marco Rossi együttese hiába birtokolta többet a labdát (57%) és kísérletezett többször kapura lövéssel (17-10), a vendégek fegyelmezett védekezése és az ellenfél kapuja előtti határozottsága eldöntötte a három pont sorsát.
A magyar válogatott a Tóth B. – Bolla B., W. Orbán, Csinger, Kerkez – Csongvai, Schäfer, Vitális – Redzic, Szoboszlai, Lukács D. összeállításban kezdte a mérkőzést. Az előzetes várakozásokhoz képest az egyetlen komolyabb meglepetést Csongvai Áron kezdőcsapatba állítása jelentette. A 25 éves középpályás a francia másodosztályú Saint-Étienne együttesénél hétről hétre remekül teljesít, klubja pedig magabiztosan vezeti a bajnokságot.
A mieink kezdtek jobban: az első 20 percben a magyar válogatott határozottabb, kezdeményezőbb benyomást keltett az ukránoknál, és a mi akaratunk érvényesült a gyepen. De lássuk a részleteket, és azt, ami mögötte van!
A 11. percben a magyar válogatott a mérkőzés talán legszebb akcióját vezette
Szoboszlai szerzett labdát a jobb oldalon, majd nagyszerűen vette észre a középen felzárkózó Schäfert. Bár a csapatkapitány beívelése kissé mögé érkezett, „Séfi” remek ütemben fejelte tovább a labdát a teljesen üresen lévő Lukács Dániel elé. A csatár nem volt tiszta helyzetben, mégis akrobatikus mozdulattal, 9 méterről, félfordulatból, kapásból a felső lécre bombázott.
Noha a statisztikák szerint a lehetőség mindössze 0.06 xG-s (alig 6%-os) gólvalószínűséggel bírt, a magyar csapat az este egyik leglátványosabb és legveszélyesebb támadását kerekítette ki belőle – ahol Szoboszlai labdaszerzése, Schäfer intelligens továbbítása és Lukács bravúros mozdulata egyaránt elismerést érdemel.
A 15. percben szembetűnő volt a fizikai különbség: Sikan leütközte Vitálist
Sikan a magyar térfélen egy határozott ütközéssel könnyedén elnyomta Vitálist, amivel azonnal terület nyílt az ukrán támadó előtt. A csatár kihasználta a lehetőséget, és mintegy 28-30 méterről egy pattogós, kellemetlen lövést eresztett meg, amely alig tévesztette el a jobb alsó sarkot.
Bár a lehetőségből végül nem lett gól, de a szituáció jól rávilágított Vitális párharc-hatékonyságának hiányosságaira.
19. perc – A mérkőzés legfájóbb pillanata (0.81 xG)
Redzic jól forgatta át a játékot a bal oldalon felfutó Kerkezhez, akinek a beadása után Szoboszlai az alapvonal közeléből, két védő szorításában, bravúrosan tálalt a középen érkező Bolla Bendegúz elé. A jobbhátvéd 5 méterről, az üresen tátongó kapu fölé lőtt.
A kimaradt ziccer várható gólértéke (0.81 xG) még egy büntetőnél (0.76–0.78 xG) is nagyobb gól esélyt jelentett. Egy ilyen szintű nemzetközi összecsapáson – ahol az ukrán védelem fegyelmezetten zárt, és apró nüanszok döntöttek – az ilyen ordító lehetőségek értékesítése jelenti a különbséget a győzelem, a döntetlen vagy éppen a vereség között. Az akció felépítéséért ugyanakkor dicséret illeti a résztvevőket: Redzic jól látta meg a szabad területet a túloldalon, Kerkez beadása a szélről veszélyes volt, Szoboszlai pedig nehéz helyzetből, mintaszerűen hozta szinte kihagyhatatlan ziccerbe a társát.
A félidő közepe felé az ukrán feljöttek, s a mérkőzés teljesen kiegyenlítetté vált, és jött a 42. perc…
42. perc – Az ukrán büntetés (0–1)
Szudakov a bal oldalról mintaszerűen emelte be a labdát a magyar védelem mögé, az ukránok csatára, Danyilo Sikan pedig tökéletes ütemben robbant be a védők közé. A támadó senkitől sem zavartatva, mindössze 7 méterről, könnyedén fejelte a labdát a bal alsó sarokba – még csak pontosan a sarokra sem kellett helyeznie a játékszert (0-1).
A gólnál a magyar védelem teljesen csődöt mondott: a labdát beadó Szudakovot nem helyeztük nyomás alá, Sikan befutását senki sem követte le, ebben a szituációban ez Kerkez feladata lett volna. Nemzetközi szinten az ilyen súlyos hiba nem fér bele, ezúttal is így volt – az ukrán válogatott pedig azonnal büntetett.
Félidei xG-mérleg: A félidőben úgy vezetett Ukrajna 1–0-ra, hogy nekünk volt némileg magasabb a labdabirtoklásunk (53%–47%), ahogy a várható gólok mutatója (1,36–0,87 xG) is a magyar csapat mellett szólt. Mindezt úgy, hogy ebben az ukránok oldalán benne volt egy kihagyott ziccer: a lehetőségük ugyan les volt, de mivel nem lett belőle gól és hozzánk került a labda, a játékvezető továbbengedte a játékot. Enélkül a tiszta xG-arány 1,36–0,57 lett volna a mieink javára.
A szünetben Rossi kettőt cserélt Vitális helyére az újonc Tóth Milán állt be, míg Lukács helyett Bárány érkezett. A cél egyértelmű volt támadóbbá akarta tenni az olasz mester a csapatot. Ez a csere kockázattal járt, hisz labdavesztés után nagyobb területek nyíltak mögöttünk.
55. perc – Rutintalanság a befejezésnél
Újabb ígéretes magyar akció futott a pályán: Schäfer emelte be a labdát a tizenhatoson belülre, Bolla pedig rendkívül okosan, fejjel készítette le a játékszert a középen érkező Tóth Milánnak. A csatár 10-12 méterről, kapásból tüzelhetett, ám lövése pontosan az ukrán kapus kezében kötött ki.
Ebben a szituációban Schäfer meglátása és hajszálpontos beívelése, valamint Bolla intelligens lekészítése egyaránt dicséretet érdemel. A befejezésnél viszont kiütközött a nemzetközi rutin hiánya: bár a lehetőség a mutatók alapján egy 0.11 xG-s helyzet volt, a tizenhatoson belüli lövőhelyzetből egy rutinosabb támadó lényegesen többet is ki tudott volna hozni. Jól szemlélteti a különbséget, hogy míg Lukács korábban egy nehezebb, mindössze 0.06 xG-s szituációból majdnem gólt szerzett a bravúros kapufájával, addig Tóth itt egy jobb pozícióból nem tudta igazán megdolgoztatni a kapust.
Rossi a 62. percben újabb újoncot avatott Jurek Gábor személyében, aki Redzicet váltotta. A 66. perben Csongvai Áron helyére Tóth Rajmund érkezett.
77. perc – Ukrajna eldönthette volna a mérkőzést
Óriási lehetőséget hagytak ki a vendégek a találkozó lezárására: a csereként beállt Ihor Krasznopir a leshatáron lépett ki, majd egy az egyben vihette rá a labdát a magyar kapusra. A csatár eltolta a játékszert Tóth Balázs mellett, ám a magyar hálóőr még bele tudott kapni a lapos lövésbe.
A jól játszó Ocseretko kiugratása pazar volt, Tóth bravúrja viszont életben tartotta a magyar reményeket. Egy ilyen ukrán támadás természetesen benne volt a pakliban: a hátrányban vállalt kockázat óhatatlanul azzal járt, hogy hátul sebezhetőbbé és nyitottabbá vált a csapat.
86. perc – Az utolsó lehetőség
Kerkez kanyarította középre a labdát a bal oldalról, a hosszún érkező Bolla pedig remek ütemben nyert fejpárbajt, és készítette le a játékszert a csereként beállt Jurek Gábor elé. A fiatal támadó pazar csellel csapta be az emberét, majd 11 méterről azonnal tüzelhetett, ám a lövésbe Mykolenko önfeláldozóan belevetődött. A labda a blokkról veszélyesen perdült fel, és talán be is hullott volna a léc alá, ám Riznik kapus résen volt, és ujjheggyel a felső léc fölé tolta a játékszert.
A támadásépítés mintaszerű volt: Kerkez beívelése pontosan érkezett, Bolla megnyerte a kulcsfontosságú párharcot, Jurek mozdulata pedig ígéretes lehetőséget teremtett – óriási balszerencse, hogy az ukrán védelem az utolsó pillanatban önfeláldozóan blokkolni tudott.
92. perc – Elszabaduló indulatok a hajrában
A találkozó hosszabbításában elszabadultak az indulatok a pályán és a játéktér szélén. A 90+2. percben Olekszandr Nazarenko egy kemény, elkésett belépő nyomán megkapta második sárga lapját, így az ukrán válogatott tíz emberre fogyatkozott. A piros lapot követően azonnal tömegjelenet alakult ki, amelybe mindkét csapat szakmai stábja és a cserék is belekeveredtek. Jarred Gillett játékvezető csak többperces kényszerszünet után tudta helyreállítani a rendet – a kedélyek csillapításaként Cihankovnak, Matvijenkónak, Kerkeznek és Szoboszlainak is felmutatta a sárga lapot.
A kiállítás teljesen jogos volt: Nazarenko durván felrúgta Tóth Rajmundot, ami utána történt azt pedig a játékosok egymást közt megbeszélték.
Végső sípszó: Ukrajna elvitte a három pontot
A kiállítás már nem befolyásolta a mérkőzés kimenetelét. Túl kevés idő volt hátra a fennmaradó játékidőből, az ukrán válogatott pedig fegyelmezetten, szűken védekezve megtartotta az előnyét, így 1–0-s győzelmet aratott a Puskás Arénában.
A meccs tanulsága: Hiányzó alappillérek és a szűk keret korlátai
A magyar válogatott az első félidőben – figyelembe véve a játékosállomány minőségét és a kulcsfontosságú hiányzókat – jól játszott. Ha mi szerezzük meg a vezetést, egy teljesen más mérkőzést láthattunk volna. Így viszont, hogy az ukránok kerültek előnybe, a meccs kontrollja az ő kezükbe került, és ezt követően nagyrészt az történt a pályán, amit ők akartak. A második játékrészben már kevés helyzetet dolgoztunk ki, és azok sem jelentettek igazán nagy veszélyt. Ebben kulcsszerepe volt annak, hogy a magyar együttes támadózónájából hiányzott a megfelelő minőség: nemzetközi szinten a csereként pályára lépő Tóth Milán, Bárány Donát, Jurek Gábor trió elöl kevésnek bizonyult.
A Magyarország–Ukrajna mérkőzés világos képet ad a magyar válogatott jelenlegi taktikai korlátairól. Varga Barnabás hiánya egyértelműen rámutatott a csapat függőségére egy klasszikus, minőségi 9-estől, aki képes a kapunak háttal állva megtartani a labdákat, fizikai jelenlétet biztosítani a tizenhatoson belül, és gólt szerezni – erre együtt más magyar játékos jelenleg nem képes. Sallai Roland hiánya szintén rendkívül érezhető volt. Mindketten pótolhatatlan alappillérei a nemzeti csapatnak, a jelenlegi keret sajnos annyira szűk, hogy a helyükre lépők egyelőre nem tudják meghozni ugyanezt a szintet.
A Puskás Arénában látott kilencven perc jól megmutatta a nemzetközi futball legkeményebb törvényszerűségeit. A magyar válogatott mutatóiban (a 2,00–1,03-as xG-arány alapján) több volt, mint egy vereség. A találkozó sorsát azonban két kulcstényező döntötte el: a kapu előtti hatékonyság és a védekezési koncentráció.
Az egyéni teljesítmények közül a pazar bravúrt bemutató Tóth Balázs mellett Szoboszlai Dominikot kell kiemelni. A csapatkapitány ezen a meccsen mindent csinált: szervezte a támadásokat, és a védekezésből is alaposan kivette a részét. Rengeteget futott, 89%-os pontossággal passzolt, 5 hosszú indításából 4 társat talált, míg a 3 kulcspassza és 3 pontos beadása jól mutatja, hogy a helyzetteremtésért mindent megtett. A 6 labdaszerzése pedig azt igazolja, hogy labda nélkül is keményen visszalépett dolgozni. A kezdők közül ugyanakkor Vitális Milánnak nagyon nem ment a játék – szinte észrevétlen maradt a pályán, így a félidei cseréje egyáltalán nem okozott meglepetést.
A sorozat azonban nem ért véget: hétfőn Belfastban a nyitófordulóban meglepetésre Grúziában 1–0-ra győzni tudó Észak-Írországgal találkozunk. Nem lesz egyszerű összecsapás, egy teljesen más jellegű mérkőzés vár a csapatra – de új meccs, új remények!
Kiemelt kép forrása: mlsz.hu
Horváth Zsolt
a valogatottfoci.hu alapítója és szerzője
