Magyar válogatott: túlteljesítés vagy alulteljesítés a keret értékéhez mérten?

Örök kérdés, hogy mennyire erős valójában a magyar válogatott, és mennyire reálisak az elmúlt évek eredményei. Marco Rossi csapata a játékállomány minőségéhez képest alul vagy éppen felül teljesít, vagy egyik sem?

Egy jó támpont ehhez a válogatottak piaci értéke. Fontos leszögezni: a piaci érték nem egyenlő a valódi játékerővel, de kiváló összehasonlítási alap. Megmutatja, hol helyezkedik el egy válogatott a nemzetközi futball gazdasági és minőségi térképén, és segít reálisan értelmezni az elvárásokat.

Miért az egy játékosra jutó érték a mérvadó?

A Transfermarkt összkeretérték alapján is készít rangsort, de ez nem minden esetben reális, hiszen nem minden ország ugyanannyi játékossal szerepel az adatbázisban. Az összérték önmagában torzíthat. Éppen ezért sokkal beszédesebb az összehasonlítás egy játékosra lebontva.

Egy játékosra jutó piaci érték – Európa – Transfermarkt

  1. Anglia 51,8 millió €
  2. Franciaország 51,5 millió €
  3. Spanyolország 36,88 millió €
  4. Hollandia 36,73 millió €
  5. Portugália 36,57 millió €
  6. Németország 34,5 millió €
  7. Olaszország 31,81 millió €
  8. Svédország 19,08 millió €
  9. Belgium 18,43 millió €
  10. Norvégia 17,96 millió €
  11. Dánia 16,59 millió €
  12. Törökország 15,4 millió €
  13. Horvátország 11,24 millió €
  14. Ukrajna 10,97 millió €
  15. Görögország 10,61 millió €
  16. Svájc 10,04 millió €
  17. Szerbia 9,53 millió €
  18. Ausztria 8,92 millió €
  19. Georgia 8,68 millió €
  20. Skócia 8,46 millió €
  21. Írország 7,91 millió €
  22. Oroszország 7,89 millió €
  23. Wales 7,37 millió €
  24. Magyarország 7,06 millió €
  25. Lengyelország 6,57 millió €
  26. Szlovénia 5,79 millió €
  27. Csehország 5,27 millió €
  28. Koszovó 5,12 millió €
  29. Szlovákia 4,64 millió €
  30. Bosznia-Hercegovina 3,76 millió €
  31. Románia 3,66 millió €
  32. Észak-Írország 3,62 millió €
  33. Albánia 3,53 millió €
  34. Izrael 3,46 millió €
  35. Izland 3,35 millió €
  36. Montenegró 2,43 millió €
  37. Finnország 2,03 millió €
  38. Bulgária 1,77 millió €
  39. Örményország 1,74 millió €
  40. Luxemburg 1,49 millió €
  41. Észak-Macedónia 1,24 millió €
  42. Azerbajdzsán 818 ezer €
  43. Ciprus 737 ezer €
  44. Litvánia 729 ezer €
  45. Kazahsztán 653 ezer €
  46. Fehéroroszország 633 ezer €
  47. Málta 604 ezer €
  48. Észtország 573 ezer €
  49. Moldova 536 ezer €
  50. Lettország 392 ezer €
  51. Feröer-szigetek 272 ezer €
  52. Andorra 126 ezer €
  53. Gibraltár 72 ezer €
  54. San Marino 39 ezer €
  55. Liechtenstein 26 ezer €

Az elit továbbra is elérhetetlen

A lista élén nincs meglepetés: a top 7 kizárólag tradicionális futballnagyhatalmakból áll, minden válogatottnál egy játékos átlagos értéke meghaladja a 30 millió eurót. Ez nagyságrendileg más szintet jelent, mint a kontinens többi része.
Ez a szűk elit gyakorlatilag külön ligát alkot: itt már nemcsak a keretek mélysége, hanem a klasszisok száma és piaci súlya is meghatározó.


A „valódi” európai középmezőny

A 8–18. hely közötti sáv adja ki a réteget, amelyhez a legtöbb ambiciózus válogatott szeretne felzárkózni.
Ebbe tartozik Svédország, Belgium, Norvégia, Dánia, Törökország, Horvátország, Ukrajna, Svájc, Szerbia és Ausztria, 8–19 millió eurós játékosátlaggal.
Ez a mezőny már komoly nemzetközi tapasztalattal, topligás futballistákkal dolgozik.


Magyarország az európai középmezőny alsó részében

A magyar válogatott 7,06 millió eurós, játékosonkénti átlagos piaci értéke alapján összességében az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A rangsorban közvetlenül Wales mögött, Lengyelország előtt állunk, miközben olyan válogatottakat előzünk meg, mint Szlovénia, Csehország vagy Szlovákia.

Ugyanakkor fontos látni, hogy az átlagot jelentősen torzítja Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos kiemelkedő piaci értéke: előbbi 85, utóbbi 40 millió euróra van taksálva. Ez a két érték önmagában látványosan felhúzza a magyar keret számát. Hasonló a helyzet Georgia esetében is, ahol Kvaratskhelia (Paris SG, 90 millió euró) és Mikautadze (Villarreal, 28 millió euró) generálja az érték jelentős részét.

Ezzel szemben a lengyel válogatott piaci értékei sokkal kiegyensúlyozottabbak: a legértékesebb játékosuk, Jakub Kiwior (FC Porto) értéke „mindössze” 27 millió euró, ami még Kerkez értékétől is elmarad. Ugyanakkor a lengyel keretben hét játékos értéke éri el vagy haladja meg a 10 millió eurót, míg a magyar válogatottban csupán három futballista – Szoboszlai, Kerkez és Sallai Roland – tartozik ebbe a kategóriába.

Hasonló a helyzet Csehország esetében is. Bár Patrick Schick 25 millió euróval a legértékesebb cseh játékos, a keret mélységét jól jelzi, hogy nyolc labdarúgó piaci értéke haladja meg az 5 millió eurót, szemben a magyar válogatott hat játékosával.


Kontextusban: a Rossi-éra

Ez a szám, a 7,06 milliós érték a jelen állapotot mutatja, de visszatekintve az elmúlt évekre is hasonló a helyzet, sőt… Ahogy megyünk vissza az időben, bár vannak ingadozások, de összességében alacsonyabb volt a keretünk értéke, mint 2025-ben. Ennek oka, hogy Szoboszlai és Kerkez értéke az elmúlt időszakban jelentősen megugrott.

A magyar válogatott piaci érték alapján nem tartozik Európa legjobbjai közé, ennek ellenére Marco Rossi vezetésével a csapat többször fel tudta venni a versenyt a náluk jóval értékesebb válogatottakkal. Sőt, nemcsak megszorítani tudta őket, hanem több alkalommal le is tudta őket győzni.

Erre markáns példa a 2022–23-as Nemzetek Ligája-sorozat, amelyben Anglia ellen hazai pályán 1–0-s, idegenben pedig történelmi jelentőségű, 4–0-s magyar győzelem született, míg Németország ellen idegenben sikerült 1–0-ra nyerni.

Ezek az eredmények, a két Eb-részvétel és a selejtezős csoportelsőség, veretlenség mutatják, hogy a magyar válogatott a rendelkezésre álló keretből maximálisan kihozta a lehetőségeit, miközben a világbajnoki kvalifikációk elmaradása jelzi a struktúrális korlátokat.


Zárszó

A számok alapján a magyar válogatott helye Európában világosan meghatározható: nem tartozunk az elithez, és jelenleg a „valódi” középmezőny stabil tagjai közé sem, hanem annak alsó régiójához. Ez a pozíció nem vélemény kérdése, hanem a játékosállomány piaci értékéből, mélységéből fakadó realitás.

Éppen ezért különösen fontos, hogy az elmúlt évek eredményeit ne torz elvárásokkal, hanem a kiindulópont figyelembevételével értelmezzük. A Rossi-éra eredményei – Nemzetek Ligája-bravúrok, két Európa-bajnoki részvétel, selejtezős csoportelsőség – nem azt jelentik, hogy Magyarország tartósan előrelépett az európai erősorrendben, hanem azt, hogy egy jól szervezett, stabil rendszer képes volt ideiglenesen áthidalni a strukturális különbségeket.

Ugyanakkor a világbajnoki kvalifikációk elmaradása emlékeztet arra is, hol húzódnak ennek a modellnek a határai. A vb-részvételhez nemcsak szervezettség, hanem szélesebb merítési alap, több topligás játékos és kiegyensúlyozottabb keret szükséges. Amíg ez nem áll rendelkezésre, addig a magyar válogatott számára az Eb-szereplés és a nagycsapatok megszorítása számít reálisan elérhető csúcsnak. A vb-re pedig csak akkor lesz esélyünk kijutni, ha a csillagok nagyon szerencsésen állnak, de erre nem lehet jövőt építeni.

Felhasznált forrás: transfermarkt.at
Kép forrása: mlsz.hu

Ajánlott