Szappanos Péter – A kitartás, a hit és az elhivatottság szimbóluma

A magyar labdarúgásban számos tehetség robban be fiatalon, azonban Szappanos Péter története egészen más utat mutat. 23 évesen még az NB III-ban védett, a labdarúgás mellett dolgozott, ma pedig válogatott kerettagként, kétszeres kupagyőztes, és a döntők hőse. Az ő pályafutása igazi bizonyíték arra, hogy a kőkemény munka, a rendíthetetlen hit és a soha fel nem adó szorgalom végül meghozza gyümölcsét.

A nehéz kezdetek és a korai kihívások

Szappanos Péter 1990. november 14-én született Jászberényben. Pályafutása finoman szólva sem mondható tipikusnak. Gyermekkorában asztmával küzdött, ami miatt tízéves koráig nem is sportolhatott versenyszerűen. Vidéki lakótelepi környezetben nőtt fel, ahol a foci mindennapos volt. Mivel a mezőnyben nem volt elég ügyes, az idősebbek rendre a kapuba állították. Ezt a posztot eleinte gyűlölte, sőt, a labdától is tartott. A fordulópontot egy barátja hozta el, aki egy kapuskesztyűt adott neki, hogy próbálja ki. Ezzel a gesztussal vette kezdetét a kapusság iránti szenvedélye.

2002 és 2005 között a jászberényi utánpótlásban pallérozódott, de 2004-ben, tizennégy évesen a középiskolai tanulmányai megkezdése előtt már a fővárosba vágyott.
Próbajátékon járt az MTK-nál, azonban nem igazolták le, mivel a klubnak az 1990-es korosztályban már két válogatott kapusa is volt Gulácsi Péter és Kovács Balázs személyében. Az MTK kapusedzője, Lippai József azonban meglátta benne a fantáziát, és felajánlotta, hogy külön edz vele Pesten, amennyiben szülei vállalják a rendszeres utazást.

Szappanos Péter pályafutásának korai szakaszában a családi támogatás felbecsülhetetlen értékű volt. Egy éven keresztül a szülei hetente három alkalommal utaztatták fel Budapestre, ami oda-vissza 170 kilométert jelentett. Az iskola végeztével egyből várták őt, majd az edzés befejezése után indultak haza.
Ez az időszak alapozta meg a későbbi sikereit, hiszen ekkor sajátította el a szükséges alapkészségeket.

Szappanos sosem tartotta magát a legkiemelkedőbb tehetségnek, de rendíthetetlen kitartásának és céltudatosságának köszönhette, hogy megvalósíthatta álmát, és kapussá válhatott.
Az ifjú hálóőr 2005-ben elhagyta szülővárosát, Jászberényt, és Budapesten folytatta középiskolai tanulmányait, valamint futballkarrierjét. A Szent István SE együtteshez került, ahol három évet töltött.

A profi státuszért küzdve: munka és foci az NB III-ban

2008 és 2009 között a Ferencváros kötelékébe tartozott, de mivel kevés lehetőséget kapott, így 18 évesen, 2009-ben az NB III-as Dunaharaszti együtteséhez igazolt. Itt – egy rövid tatabányai kitérővel együtt – öt szezont védett. Szeretett volna szintet lépni, de különböző okok miatt ez sehogy sem akart összejönni neki.

Karrierjének ebben a szakaszában a labdarúgás mellett kiegészítő munkát is vállalnia kellett, mivel az akkori körülmények az NB III-ban nem biztosították a megélhetését. Profi sportolóvá válás volt a fő célja, ezért már ekkor tudatosan figyelt az étkezésére, táplálékkiegészítőket szedett, és extra edzéseket is végzett, amelyek viszont költségekkel jártak.
Az akkori kapusedzője, Vasvári Zoltán – akivel a mai napig szoros barátságot ápol – segített neki alkalmi munkát találni egy kerti bútor áruházban. Szappanos reggelente már 6-7 órakor elkezdte a műszakot, ahol kamionokról pakoltak le, bútorokat mozgattak és grilleket szereltek össze. A munkaidő végeztével hazament, evett, és azt követően indult az edzésre. Ez a rendkívül megterhelő kettős életmód is jól mutatja a kitartását és az elhivatottságát.

Az NB II-es és az élvonalbeli áttörés

Szappanos Péter karrierjének első igazi fordulópontja 2014-ben, 23 éves korában következett be, mikor úgy tűnt, választania kell a foci és a munka között. Egy teljes munkaidős állásajánlatot kapott, ami negatívan hathatott volna sportolói karrierjére. Ekkor azonban váratlanul befutott a ZTE ajánlata. A Zalaegerszeg akkori tulajdonosa, Végh Gábor, akit korábban a Dunaharaszti elnökeként már személyesen ismert, kereste meg őt.
A zalaiak kikérték az edzőlegenda, Csank János véleményét, aki pozitívan nyilatkozott Szappanosról. Így 23 évesen aláírhatta élete első profi szerződését Zalaegerszegen, ahol gyorsan az első számú kapus lett.
Szappanos négy éven át játszott a zalai csapatban, és minden szezonban alapembernek számított: összesen 111 alkalommal védte a ZTE kapuját és 31 mérkőzést hozott le kapott gól nélkül.

A Zalaegerszeggel kötött szerződése 2018-ban lejárt, és mivel nem volt hajlandó hosszabbítani, fél évre mellőzték a csapatból. Nem játszhatott meccseket, az edzéseken pedig – a frusztrációt tetézve – jobb oldali védőként kellett tréningeznie. Szappanos azonban nem adta fel, ebben az időszakban még többet edzett.

A rémálomszerű féléves periódus után 2018 nyarán az élvonalbeli Mezőkövesdhez szerződött. Itt eleinte nem első számú kapusként számítottak rá, hanem Dombó Dávid mögött második számú hálóőrként.
Élvonalbeli debütálására két hónappal a 28. születésnapja előtt került sor a Mezőkövesd–Diósgyőr mérkőzésen, ahol a 85. percben Dombó sérülése miatt csereként léphetett pályára.
Kezdőkapusként a bajnokság 13. fordulójában, a Mezőkövesd–Debrecen találkozón mutatkozott be az élvonalban és innentől fogva kirobbanthatatlan volt a kövesdiek kapujából.
A 2019/2020-as idényben a Mezőkövesd az előkelő 4. helyen zárta az NB I-es pontvadászatot, valamint a Magyar Kupa döntőjébe is beverekedte magát. A matyóföldiek jó szereplésében Szappanosnak elévülhetetlen érdemei voltak, hiszen 32 bajnokin mindössze 30 gólt kapott és 9 találkozót hozott le kapott gól nélkül.

Válogatottság, kupasikerek, szaúdi kaland és a Puskás Akadémia

Szappanos 2021 nyarán a Honvédhoz szerződött, majd ez év novemberében élete során először behívták a magyar felnőtt válogatottba. Egy évvel később, a Görögország elleni felkészülési mérkőzésen, az összecsapás 92. percében Dibusz Dénes cseréjeként, 32 évesen be is mutatkozhatott a nemzeti együttesben.

A Honvéd a 2022/2023-as szezon végén kiesett az élvonalból, Szappanos pedig a Bognár György vezette Paks csapatához igazolt. Itt nagyszerű szezont futott mind ő, mind a csapata: történelmi tettet végrehajtva megnyerték a Magyar Kupát, míg a bajnokságban a klub valaha volt legjobb helyezését beállítva a 2. helyen végeztek.
A Ferencváros elleni kupadöntőn valódi hőssé vált: büntetőt hárított, bravúrok sorát mutatta be, az összecsapást pedig nyolc (!!!) védéssel zárta.

Szappanos nagyszerű napokat élt meg a kupadöntő környékén, hiszen azt megelőzően egy nappal Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya jelölte őt a 2024-es 26 fős Eb-keretbe. Ugyan az Eb-n nem kapott lehetőséget, de maga az, hogy kerettagnak lenni egy ilyen rangos tornán, óriási dolog, pláne úgy, hogy húszas évei közepén majdnem felhagyott a labdarúgással.

A 2024–2025-ös szezon előtt Szappanos a szaúdi Al-Fateh együtteséhez szerződött. A szaúdi ligában olyan világsztárok ellen védhetett, mint Cristiano Ronaldo, Karim Benzema, Roberto Firmino vagy éppen Sadio Mané. Első számú kapus volt, de a csapatnak nem ment, az utolsó helyen állt a ligában. 2025 januárjában például az Al-Hilal ellen Szappanossal a kapuban 9–0-s vereséget szenvedtek.
Január végén váratlanul az Al-Fateh a tavaszi szezonra kölcsönadta Szappanost korábbi csapatának, az őszi szezont ötödik helyen záró Paksnak.

Szapi visszatérése nagyszerűen sikerült, hiszen az atomvárosiak színeiben az NB I-ben 13 mérkőzésen csupán 12 gólt kapott, és 6 találkozót hozott le kapott gól nélkül. A Paks pedig a dobogó harmadik fokán végzett a bajnokság végén, de ez még nem volt minden, sőt…
A Paks ismét kupadöntőt játszhatott, és ismét a Ferencváros ellen, és ismét győzött. A kupa sorsát büntetőpárbaj döntötte el, melyek során Szappanos két büntetőt is hárított, így ismételten a kupadöntő hőse és legjobb játékosa lett.

2025 nyarán, bár Szappanos Péter még egy évig érvényes szerződéssel rendelkezett, közös megegyezéssel felbontották az Al-Fateh csapatával kötött megállapodását, így szabadon igazolhatóvá vált. A kapus távozása után több együttes is érdeklődött iránta, köztük a Paks, ahol korábban is védett. Végül a 34 éves játékos a Puskás Akadémiát választotta, és 2028-ig szóló szerződést írt alá.

Zárszó

Szappanos Péter, aki házas, és feleségével két kislányt nevelnek, története nem csupán egy sportolói karrier íve, hanem inspiráló üzenet mindazok számára, akik valaha kételkedtek abban, hogy a későn érőknek is lehet esélyük a csúcsra.
Miközben sok kortársa már rég az NB I-ben vagy külföldön futballozott, ő még az NB III-ban dolgozott két edzés között, de sosem adta fel. Ma kétszeres Magyar Kupa-győztes, válogatott labdarúgó, és példakép azok számára, akik a nehezebb úton haladnak.
Kitartása, alázata és hite újra és újra sikerre vezette – legyen szó a ZTE-ről, a Mezőkövesdről, vagy éppen a Paksról. Szappanos Péter nem a rivaldafényben nőtt fel, de a saját útját járva rászolgált arra, hogy a nagy meccsek főszereplője legyen.

Kép forrása: mlsz.hu