A magyar és a dán utánpótlás összehasonlítása – miért működik az egyik, és hol csúszik el a másik?
Dánia európai mércével mérve kis lélekszámú ország: mindössze 5,9 millió lakosa van. Ennek ellenére több sportágban, köztük a labdarúgásban is stabilan az élmezőnyhöz tartozik. A dán válogatott évtizedek óta rendszeres résztvevője a nagy tornáknak, és eredményei messze meghaladják azt, amit pusztán a népességszám indokolna.
A dán futball múltja és jelene egyaránt figyelemre méltó. Az 1984-es és a 2020-as Európa-bajnokságon bronzérmet szereztek, 1992-ben pedig Európa-bajnokok lettek. Az 1998-as világbajnokságon a negyeddöntőig jutottak, és az elmúlt évtizedekben rendszeresen ott voltak az Eb-ken és vb-ken. A dán válogatott a legutóbbi tizenegy Európa-bajnokságból kilencen, míg a legutóbbi hét világbajnokságból ötön vett részt.
Ezzel szemben Magyarország 1986 óta nem jutott ki világbajnokságra, és az elmúlt selejtezős ciklusban is idő előtt elveszítette erre az esélyét.
Adódik tehát a kérdés: mit csinálnak másképp a dánok? Mi az, ami náluk működik, nálunk viszont nem?
A válasz keresésében Malene Holm, Magyarországon élő dán önkéntes edző tapasztalatai segítenek, aki 2024 nyarán az euronews magyar nyelvű oldalának adott interjút a két ország utánpótlásrendszerének különbségeiről.
Ki az a Malene Holm?
Malene Holm nem klasszikus futballháttérrel érkezett a sportágba. Korábban kosárlabdázott, a labdarúgással a gyerekei révén került kapcsolatba Dániában. Szülőként rendszeresen elkísérte őket az edzésekre, mígnem egy alkalommal a klub sportigazgatója megkérdezte tőle: miért csak álldogál, miért nem segít inkább.
Innen indult az edzői útja. Elvégezte a szükséges tanfolyamokat, és fokozatosan egyre aktívabb szerepet vállalt a dán utánpótlásban, önkéntes edzőként.
Hat éve költözött Magyarországra a családjával a férje munkája miatt, de a futballtól itt sem szakadt el. Budapesten a korábbi válogatott hátvéd, Bánfi János nevével fémjelzett Buda Juniors FC közösségéhez csatlakozott, ahol önkéntesként segíti a gyerekek fejlődését. Így szülőként és edzőként is közvetlen rálátása van a dán és a magyar utánpótlás működésére.
Dánia vs. Magyarország – hol csúszik el a hazai képzés?
Malene Holm szerint a különbségek már az alapoknál megmutatkoznak. Nem egyetlen döntésről vagy módszerről van szó, hanem egy teljes szemléletbeli eltérésről.
1. Eredménykényszer vs. fejlesztés
Holm szerint a legnagyobb különbség a fókuszban van. Dániában a fejlődés az elsődleges: a gyerekek hibázhatnak, kísérletezhetnek, és a tanulási folyamat részeként kezelik a rossz döntéseket is.
Magyarországon ezzel szemben már fiatal korban erős az eredménykényszer. Gyakran az az első kérdés egy meccs után, hogy ki nyert, nem pedig az, hogy hogyan játszott a csapat.
Egy példával is érzékeltette ezt: előfordult, hogy egy gyerek több védőt is kicselezett, majd elrontotta a befejezést – és nem a kreativitásáért kapott dicséretet, hanem a kihagyott helyzet miatt letolást. Holm szerint ez hosszú távon elveszi a kedvet a kockázatvállalástól.
2. Esély a későn érőknek
Az eredménykényszer következménye, hogy Magyarországon sokszor a fizikailag fejlettebb gyerekek kerülnek előnybe, míg a későn érők könnyen kiesnek a rendszerből.
Dániában ezzel szemben tudatosan igyekeznek bent tartani mindenkit. A dán felfogás szerint egy tízévesen alulfejlett gyerekből később még kiváló játékos válhat – feltéve, hogy nem veszik el idő előtt a kedvét.
3. Korai specializáció
A magyar utánpótlásban hamar pozíciókba sorolják a gyerekeket, ami szintén összefügg az eredményorientált gondolkodással.
Dániában a fiatalok több poszton is kipróbálhatják magukat. Holm szerint ez nemcsak technikailag, hanem gondolkodásban is fejleszti őket, mert jobban megértik a játék egészét.
4. Tanulás és a futball pénzügyi ígérete
Holm szerint Magyarországon a profi futballban nagyon komoly pénzek forognak, a játékosok jóval az átlagjövedelem felett kereshetnek. Ez sokakat arra ösztönöz, hogy a tanulást háttérbe szorítsák.
Dániában ezzel szemben erősebben megmarad az egyensúly: a futball közösségi élmény és sport, nem pedig elsődleges „kiugrási lehetőség” az iskola rovására.
5. Szülői nyomás
Dániában az edzések nem látogathatóak a szülők számára, kivéve azokat, akik önkéntesként segítenek. A cél az, hogy a gyerekek az edzőre és a játékra koncentrálhassanak.
Magyarországon viszont gyakori szülői részről a pálya széléről érkező folyamatos utasítás, ami Holm szerint könnyen összezavarja a fiatal játékosokat, és felesleges nyomást helyez rájuk.
Mit tanulhatnának a dánok a magyaroktól?
Holm nem állítja, hogy a magyar rendszerben ne lenne érték. Szerinte a magyar futball egyik erőssége a versenyszellem és a küzdeni tudás. Az a fajta határozottság és akarat, amely az élsportban – és az élet más területein is – elengedhetetlen, Dániában néha kevésbé hangsúlyos.
Magyar vs. dán utánpótlás – két szemlélet röviden
Fókusz
– Magyarország: eredményorientáltság („Ki nyert?”)
– Dánia: fejlesztésorientáltság („Hogy játszottál?”)
Edzői szerep
– Magyarország: mikromenedzselés, folyamatos instrukciók
– Dánia: önállóság, hibázás szabadsága
Kiválasztás
– Magyarország: fizikai fölény előnyben
– Dánia: hosszú távú potenciál
Szülők szerepe
– Magyarország: passzív jelenlét, gyakran kritikával
– Dánia: aktív közösségi részvétel önkéntesként
Tanulás
– Magyarország: sokszor háttérbe szorul
– Dánia: a sport és az iskola egyensúlya alapelv
Klubmodell
– Magyarország: szolgáltatásalapú működés
– Dánia: közösségi alapú rendszer
Zárszó
A dán válogatott mezébe a 2024-es Eb-n 1535 klub neve volt belehímezve. Ez nem puszta gesztus, hanem szimbólum: annak a közösségi alapú futballkultúrának a lenyomata, amelyben nem mindenki lesz profi, de mindenki számít.
Malene Holm tapasztalatai arra világítanak rá, hogy a sikeres futballnemzetek mögött nemcsak pénz és infrastruktúra áll, hanem türelmes gondolkodás, társadalmi részvétel és a fejlődésbe vetett hit.
A kérdés nem az, hogy a magyar futball rossz-e, hanem az, hogy mer-e hosszabb távban gondolkodni – és képes-e elhinni, hogy a gyerekek fejlődéséhez nem az azonnali győzelmeken, hanem a hibákon keresztül vezet az út. Ez egy lépés lehetne a helyes irányba!
Forrás: mlsz.hu
