Kristoffer Zachariassen magyar válogatott lehet? FIFA-szabályok, honosítás és Rossi lehetőségei

Marco Rossi szövetségi kapitányi időszakában kiemelt figyelmet kapott a külföldön játszó magyar gyökerű labdarúgók, valamint a hazai bajnokságban jól teljesítő légiósok honosítása. Ebben a diskurzusban merülhet fel a Ferencváros norvég középpályásának, Kristoffer Zachariassennek a neve is. Bár a játékos jelenleg még nem rendelkezik magyar állampolgársággal, a jogi keretek, valamint a hazai sportpolitikai gyakorlat alapján nem kizárható, hogy a jövőben a magyar válogatottban is szerepet kaphat.

Az országváltás jogi és szabályozási keretei a FIFA előírásai alapján

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) részletesen szabályozza, hogy egy labdarúgó mikor képviselhet egy adott nemzeti szövetséget. A szabályzat alapján két alapvető kategóriát különböztetnek meg: a vérségi vagy születési alapon fennálló jogosultságot, valamint a honosítás útján szerzett sportállampolgárságot.

Abban az esetben, ha a labdarúgó nem rendelkezik felmenői (szülők, nagyszülők) révén biológiai kötődéssel az adott országhoz, a FIFA 7. cikkelyének (d) pontja értelmében a felnőttkor (18. életév) betöltése után legalább öt év megszakítás nélküli, folyamatos életvitelszerű tartózkodást követel meg az adott ország területén. A fizikai jelenlét igazolásához naptári évente legalább 183 napot kell az országban tölteni, és egy esetleges külföldi átigazolás vagy kölcsönjáték nullázza az ötéves periódust.

Kristoffer Zachariassen 2021. július 15-én szerződött a Ferencvároshoz a Rosenborg együttesétől. Ugyan magyar felmenői nincsenek, a fentiek fényében a FIFA által megkövetelt ötéves folyamatos jelenlét 2026 júliusában teljesült.

A másik kulcskérdés a játékos korábbi válogatott szerepléseire vonatkozik. A FIFA 2020-as kongresszusán elfogadott szabálymódosítások értelmében a szövetségváltás feltételei rugalmasabbá váltak: felnőtt tétmérkőzésen szerzett tapasztalat esetén is lehetséges az országváltás bizonyos szigorú feltételek (21 év alatti életkor a meccsek idején, legfeljebb 3 tétmérkőzés, és a világ- vagy kontinensbajnoki döntő szakasz hiánya) mellett, míg a kizárólag felkészülési (barátságos) mérkőzéseken való részvétel felnőttkori életkortól függetlenül sem jelent végleges elköteleződést.

Zachariassen 2021 és 2022 között összesen három alkalommal szerepelt a norvég felnőtt válogatottban (Görögország, Írország és Finnország ellen), ám mindhárom találkozó felkészülési mérkőzés volt. Mivel tétmérkőzésen nem kapott lehetőséget, a FIFA szabályzata alapján a korábbi válogatottságai nem képeznek jogi akadályt az előtt, hogy a magyar állampolgárság megszerzését követően a magyar válogatottban szerepeljen.

A magyar állampolgárság megszerzése és a sportpolitikában gyökerező gyakorlat

Bár Zachariassen jelenleg még nem magyar állampolgár, a magyar jogi környezetben és sportpolitikában az állampolgárság élsportolóknak történő megadása Magyarországon bejáratott folyamat. A magyar sportirányítás rendszeresen alkalmazza a kedvezményes honosítást olyan külföldi sportolóknál, akik jelenlétükkel azonnali szakmai segítséget tudnak nyújtani a nemzeti válogatottaknak.

Erre a gyakorlatra markáns példát szolgáltat a magyar férfi kosárlabda-válogatott centere, Nathan Reuvers esete. A Valencia 211 centiméter magas amerikai játékosa úgy szerzett magyar állampolgárságot és lett a nemzeti csapat tagja, hogy előtte nem állt kapcsolatban Magyarországgal, nem élt az országban, és valószínűleg még nem is járt korábban az országban.

Reuvers honosítása a válogatott szövetségi kapitánya, Gasper Okorn személyes kapcsolatán és szakmai kezdeményezésén alapult, mivel korábban együtt dolgoztak a Cibona Zagreb együttesénél. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége és a magyar állam zökkenőmentesen bonyolította le az eljárást a centerposzton mutatkozó hiányosságok orvoslása érdekében. A honosítással minkét fél jól járt, az amerikai játékosnak lett európai útlevele is, a magyar válogatott pedig egy minőségi centerrel gazdagodott.

Loïc Nego esete és a FIFA történelmi szabálymódosítása

A magyar labdarúgásban Loïc Nego esete mutat árnyaltabb és a FIFA-jogalkotás szempontjából történelmi párhuzamot. Nego – Zachariassenhez hasonlóan – nem rendelkezett magyar gyökerekkel, ám 2013-tól az Újpest, majd 2015-től a Fehérvár labdarúgójaként több mint 5 évet élt folyamatosan Magyarországon, mielőtt 2019 februárjában letette a magyar állampolgári esküt. Ám ekkor Nego még nem ölthette magára a magyar válogatott mezét. A FIFA akkori szabályzata szerint ugyanis, ha egy játékos akárcsak egyetlen tétmérkőzésen is játszott korábban bármelyik utánpótlás-válogatottban (Nego a francia U19-es és U20-as együttesben szerepelt), az véglegesen kizárta a felnőtt szövetségváltás lehetőségét.

Az áttörést Csányi Sándor, az MLSZ elnökének kezdeményezése hozta meg. Elsőként vetette fel a FIFA szabályainak enyhítését, majd hivatalosan is szorgalmazta azok módosítását. A nemzetközi szövetség 2020 szeptemberi kongresszusán egyhangúlag elfogadta a javaslatot, így Loïc Nego előtt is megnyílt az út a magyar válogatott felé. A FIFA döntésének azonban nemcsak Magyarország volt a nyertese: a szabályváltozás számos más ország – különösen az afrikai válogatottak – számára is új lehetőségeket teremtett.

Beférne-e Zachariassen a válogatottba, és mit nyerne vele a Ferencváros?

Kristoffer Zachariassen már nem fiatal, 32 éves, ugyanakkor egy csupa szív több poszton is bevethető játékos, aki tud játszani középen és a szélen is, de a nyolcas pozícióban érzi magát igazán otthon. Az idei szezonja eddig kifejezetten jól alakul, hisz négy Európa-liga mérkőzésen két gólja és négy gólpassza van. Neki nagyon jót tett a Ferencvárosnál történt edzőcsere, nem fogja megváltani a világot, de növelné a keret mélységét, és hasznos tagja lehetne a magyar válogatottnak. El tudom képzelni, hogy Marco Rossi számolna vele a nemzeti együttesnél.

A honosítás klubcsapata, a Ferencváros számára mindenképpen kedvező lenne. Zachariassen magyar állampolgárrá válásával a norvég középpályás a Magyar Labdarúgó Szövetség által alkalmazott ösztönző rendszer, az úgynevezett „magyar szabály” szempontjából magyar játékosnak számíthatna. A zöld-fehérek így úgy növelhetnék a szabályzatnak megfelelő magyar játékosperceiket, hogy közben nem csökkenne a kezdőcsapat minősége.

A játékos perspektívája: Az egyetlen út a nemzetközi válogatott futball felé

Az országváltás Zachariassen személyes karrierje szempontjából az egyetlen reális forgatókönyvet jelenti a nemzetközi válogatott futball felé. A középpályás legutóbb 2022 novemberében kapott meghívót a norvég keretbe. Figyelembe véve életkorát és a világbajnoki 5. helyezett norvég válogatott keretének a minőségét, annak utánpótlásból érkező tehetségeket, annak az esélye, hogy a norvég válogatottba bekerüljön, rendkívül csekély. A magyar válogatottban való szereplés így nem pusztán opció, hanem az egyetlen valós esélye arra, hogy válogatott legyen és egy nagy világversenyen játsszon.

Rendszerszintű kritika: pótcselekvés a működési problémákkal küzdő utánpótlás-nevelés árnyékában

A sportolók honosítása nem kizárólag magyar jelenség; a globális sportvilágban számos más ország is rendszeresen alkalmazza a nemzeti csapatok azonnali megerősítésére. Ugyanakkor ez a honosítás újabb bizonyítéka lenne annak, hogy a magyar utánpótlás-nevelés nem működik megfelelően.

Bár az elmúlt évtizedben jelentős állami és szövetségi források áramlottak a magyar utánpótlás-nevelésbe és az akadémiai rendszerbe, az sajnos továbbra sem képes arra, hogy a felnőtt válogatott számára minőségi labdarúgókat neveljen ki.

Egy jó minőségű válogatott alapja a minőségi utánpótlás-nevelés, nem pedig a honosítás. Amikor a Magyar Labdarúgó Szövetség újabb légiósok honosítására támaszkodik, az valójában nem más, mint egy pótcselekvés a részükről. Lényegében egy beismerés. Ez a gyakorlat átmenti megoldást hozhat, de ennek egyrészt megvannak a korlátai, másrészt pedig nem helyettesítheti a hazai nevelésű fiatalok szisztematikus és minőségi képzését.

Kép forrása: mlsz.hu