Szoboszlai a 100 milliós álomhatáron – De hol a válogatott helye Európában? – elemzés

Örök kérdés, hogy valójában mennyire erős a magyar labdarúgó-válogatott, és hol helyezkedünk el Európa és a világ térképén. A Transfermarkt legfrissebb értékbecslése után most közelebb kerülhetünk a válaszhoz: a piaci értékek alapján pontosabban látszik, hogy Marco Rossi csapata a játékosállomány minőségéhez képest inkább alul-, felül-, vagy éppen reálisan teljesít.


Bár a piaci érték nem rúg gólt, és fontos hangsúlyozni, hogy nem egyenlő a valódi játékerővel, ugyanakkor kiváló összehasonlítási alap. Megmutatja, hogy egy adott csapat hol helyezkedik el a nemzetközi futball minőségi térképén, és segít reálisabb keretek közé helyezni az elvárásokat.

Miért az egy játékosra jutó érték a mérvadó?

A Transfermarkt összkeretérték alapján is készít rangsort, de ez nem minden esetben reális, hiszen nem minden ország ugyanannyi játékossal szerepel az adatbázisban. Az összérték önmagában torzíthat. Éppen ezért sokkal beszédesebb az összehasonlítás egy játékosra lebontva.

Európai válogatottak rangsora (Átlagos játékosérték alapján)

Az alábbi rangsor jól mutatja, hol húzódnak a törésvonalak Európában:

  1. Franciaország – 54,50 millió euró
  2. Spanyolország – 48,37 millió euró
  3. Anglia – 46,19 millió euró
  4. Portugália – 33,25 millió euró
  5. Németország – 30,94 millió euró
  6. Hollandia – 30,64 millió euró
  7. Olaszország – 29,77 millió euró
  8. Belgium – 21,37 millió euró
  9. Norvégia – 21,00 millió euró
  10. Törökország – 15,72 millió euró
  11. Dánia – 15,00 millió euró
  12. Svédország – 14,00 millió euró
  13. Svájc – 12,39 millió euró
  14. Görögország – 12,00 millió euró
  15. Horvátország – 10,90 millió euró
  16. Szerbia – 10,66 millió euró
  17. Ukrajna – 10,07 millió euró
  18. Ausztria – 9,41 millió euró
  19. Lengyelország – 8,58 millió euró
  20. Grúzia – 8,49 millió euró
  21. Magyarország – 8,22 millió euró
  22. Wales – 7,92 millió euró
  23. Skócia – 7,62 millió euró
  24. Csehország – 7,23 millió euró
  25. Írország – 7,13 millió euró
  26. Oroszország – 7,08 millió euró
  27. Szlovénia – 5,71 millió euró
  28. Bosznia-Hercegovina – 5,30 millió euró
  29. Szlovákia – 4,83 millió euró
  30. Koszovó – 4,57 millió euró
  31. Románia – 3,74 millió euró
  32. Albánia – 3,55 millió euró
  33. Izrael – 3,44 millió euró
  34. Izland – 3,22 millió euró
  35. Észak-Írország – 2,86 millió euró
  36. Montenegró – 2,31 millió euró
  37. Finnország – 1,81 millió euró
  38. Örményország – 1,62 millió euró
  39. Észak-Macedónia – 1,49 millió euró
  40. Luxemburg – 1,37 millió euró
  41. Bulgária – 1,24 millió euró
  42. Litvánia – 807 ezer euró
  43. Ciprus – 735 ezer euró
  44. Kazahsztán – 656 ezer euró
  45. Lettország – 655 ezer euró
  46. Fehéroroszország – 622 ezer euró
  47. Azerbajdzsán – 601 ezer euró
  48. Málta – 531 ezer euró
  49. Moldova – 393 ezer euró
  50. Észtország – 277 ezer euró
  51. Feröer-szigetek – 211 ezer euró
  52. Andorra – 130 ezer euró
  53. Gibraltár – 52 ezer euró
  54. San Marino – 41 ezer euró
  55. Liechtenstein – 26 ezer euró

Az elit továbbra is elérhetetlen

A lista élén nincs meglepetés: a top 7 kizárólag tradicionális futballnagyhatalmakból áll, az idei vb-ről is lemaradó Olaszországot leszámítva, minden válogatottnál egy játékos átlagos értéke meghaladja a 30 millió eurót. Ez nagyságrendileg más szintet jelent, mint a kontinens többi része.
Ez a szűk elit gyakorlatilag külön ligát alkot: itt már nemcsak a keretek mélysége, hanem a klasszisok száma és piaci súlya is meghatározó.


A „valódi” európai középmezőny

8–18. hely közötti sáv adja ki a réteget, amelyhez a legtöbb ambiciózus válogatott szeretne felzárkózni.
Ide tartozik többek között Belgium, Norvégia, Horvátország és Ausztria9–21 millió eurós játékosátlaggal.
Ez a mezőny már komoly nemzetközi tapasztalattal, topligás futballistákkal dolgozik.

Magyarország: Előrelépés a középmezőny alsó harmadában

A magyar válogatott átlagértéke a legutóbbi 7,06 millió euróról 8,22 millióra emelkedett. Ebben a legnagyobb szerepe Szoboszlai Dominiknak van, akinek az értéke márciusban – 15 milliós növekedést követően – elérte a bűvös 100 millió eurót. Mellette a Bournemouth-ba igazoló Tóth Alex (12 millió €) és a DAC-tól a Red Bull Salzburghoz szerződő Redzic Damir (4 millió €) is jelentős értéknövekedést könyvelhetett el.

Ezzel a nemzeti együttesünk három helyet javítva a 24. pozícióból a 21. helyre lépett előre Európában, amivel az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A rangsorban közvetlenül Lengyelország és Georgia mögött, valamint Wales és Skócia előtt állunk.

Külön érdekesség, hogy három világbajnoki résztvevőt is megelőzünk: a 23. helyen álló Skóciát, 24. Csehországot, valamint a 28. pozíciót elfoglaló Bosznia-Hercegovinát.

A torzító hatás: Sztárok vs. Keretmélység

Ugyanakkor fontos a számok mögé nézni, és látni, hogy az átlagot jelentősen torzítja Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos kiemelkedő piaci értéke: előbbi 100, utóbbi 40 millió euróra van taksálva. Ez a két érték önmagában látványosan felhúzza a magyar keret összegét. Hasonló a helyzet Georgia esetében is, ahol Kvaratskhelia (Paris SG, 90 millió euró) és Mikautadze (Villarreal, 28 millió euró) generálja az érték jelentős részét.

Ezzel szemben a lengyel válogatott piaci értékei sokkal kiegyensúlyozottabbak: a legértékesebb játékosuk, Jakub Kiwior (FC Porto) értéke „mindössze” 27 millió euró, ami még Kerkez értékétől is elmarad. Ugyanakkor a lengyel keretben 11 (!!!) játékos értéke éri el vagy haladja meg a 10 millió eurót, míg a magyar válogatottban csupán négy futballista – Szoboszlai, Kerkez, Tóth Alex és Sallai Roland – tartozik ebbe a kategóriába.

Hasonló a helyzet Csehország esetében is. Bár Ladislav Krejčí (Wolves) 22 millió euróval a legértékesebb cseh játékos, a keret mélységét jól jelzi, hogy 13 labdarúgó piaci értéke haladja meg az 5 millió eurót, szemben a magyar válogatott hat játékosával.


Régiós válogatottak rangsora

A közép- és kelet-európai mezőnyben Magyarország stabilan a középmezőnyhöz tartozik:

  1. Horvátország – 10,90 millió euró
  2. Szerbia – 10,66 millió euró
  3. Ukrajna – 10,07 millió euró
  4. Ausztria – 9,41 millió euró
  5. Lengyelország – 8,58 millió euró
  6. Magyarország – 8,22 millió euró
  7. Csehország – 7,23 millió euró
  8. Szlovénia – 5,71 millió euró
  9. Szlovákia – 4,83 millió euró
  10. Románia – 3,74 millió euró

Hogy állunk világviszonylatban?

Globális szinten a 34. hely a miénk. Európán kívülről olyan óriások előznek meg minket, mint Brazília (32,44M €) és a világbajnok Argentína (26,25M €), de az afrikai elit (Elefántcsontpart, Marokkó, Szenegál) és az Egyesült Államok is előttünk tanyázik a játékosok piaci súlyát tekintve.

Európán kívüli országok, akik megelőznek minket

5. Brazília 32,44 millió euró
9. Argentína 26,25 millió euró
12. Elefántcsontpart 17,04 millió euró
13. Szenegál 16,93 millió euró
14. Marokkó 15,72 millió euró
18. Egyesült Államok 13,21 millió euró
19. Uruguay 12,94 millió euró
22. Kolumbia 11,56 millió euró
23. Ecuador 11,46 millió euró
27. Japán 9,79 millió euró
29. Nigéria 9,90 millió euró
30. Algéria 8,76 millió euró
33. Kamerun 8,23 millió euró

Kontextusban: a Rossi-éra

A magyar válogatott estében a 8,22 milliós átlag a jelenlegi állapotot tükrözi, de visszatekintve az elmúlt évekre is hasonló a helyzet, sőt… Ahogy megyünk vissza az időben, bár vannak ingadozások, de összességében alacsonyabb volt a keretünk értéke, mint a jelenlegi 2026-os érték. Ennek oka a már fent említett Szoboszlai és Kerkez hatás.

A magyar válogatott piaci érték alapján nem tartozik Európa legjobbjai közé, ennek ellenére Marco Rossi vezetésével a csapat többször fel tudta venni a versenyt a náluk jóval értékesebb válogatottakkal. Sőt, nemcsak megszorítani tudta őket, hanem több alkalommal le is tudta őket győzni.

Erre markáns példa a 2022–23-as Nemzetek Ligája-sorozat, amelyben Anglia ellen hazai pályán 1–0-s, idegenben pedig történelmi jelentőségű, 4–0-s magyar győzelem született, míg Németország ellen idegenben sikerült 1–0-ra nyerni.

Ezek az eredmények, a két Eb-részvétel és a selejtezős csoportelsőség, veretlenség mutatják, hogy a magyar válogatott a rendelkezésre álló keretből kihozta a lehetőségeit, sőt…, miközben a világbajnoki kvalifikációk elmaradása jelzi a struktúrális korlátokat.


Zárszó

A számok alapján a magyar válogatott helye Európában világosan meghatározható: nem tartozunk az elithez, és jelenleg a „valódi” középmezőny stabil tagjai közé sem, hanem annak alsó régiójához. Ez a pozíció nem vélemény kérdése, hanem a játékosállomány piaci értékéből, mélységéből fakadó realitás.

Éppen ezért különösen fontos, hogy az elmúlt évek eredményeit ne torz elvárásokkal, hanem a kiindulópont figyelembevételével értelmezzük. A Rossi-éra eredményei – Nemzetek Ligája-bravúrok, két Európa-bajnoki részvétel, selejtezős csoportelsőség – nem azt jelentik, hogy Magyarország tartósan előrelépett az európai erősorrendben, hanem azt, hogy egy jól szervezett, stabil rendszer képes volt ideiglenesen áthidalni a strukturális különbségeket.

Ugyanakkor a világbajnoki kvalifikációk elmaradása emlékeztet arra is, hol húzódnak ennek a modellnek a határai. A vb-részvételhez nemcsak szervezettség, hanem szélesebb merítési alap, kiegyensúlyozottabb keret, több topligás, több Top10 ligában szereplő játékos szükséges. Amíg ez nem áll rendelkezésre, addig a magyar válogatott számára az Eb-szereplés és a nagycsapatok megszorítása számít reálisan elérhető csúcsnak. A vb-re pedig csak akkor lesz esélyünk kijutni, ha a csillagok nagyon szerencsésen állnak, ahogy például most a bosnyákok estében történt, de erre nem lehet jövőt építeni.

Felhasznált forrás: transfermarkt.at
Kép forrása: mlsz.hu

Ajánlott