Szomorú valóság: Magyarország adja a legkevesebb játékost a régióból Európa tíz legerősebb bajnokságába
Az MLSZ a nyár folyamán harmadik alkalommal tette közzé Professzionális Futballkörkép című kiadványát, amely 86 oldalon értékeli a hazai labdarúgás helyzetét. A dokumentum egyik legérdekesebb fejezete azt vizsgálja, hogy a régió országai közül ki hány játékost ad Európa tíz legerősebb bajnokságába.
A számok Magyarország szempontjából továbbra is kijózanítóak: a kilenc vizsgált ország közül hazánk adja a legkevesebb futballistát, nálunk a legalacsonyabb a játékpercek száma, és a magyar légiósok szerezték messze a legkevesebb gólt is.
A tíz legerősebb bajnokságban szereplő légiósok száma a régiós országokban (2023/24)
- Szerbia – 106
- Horvátország – 96
- Lengyelország – 88
- Ausztria – 69
- Szlovákia – 67
- Románia – 40
- Csehország – 28*
- Szlovénia – 20
- Magyarország – 17
Játékpercek összesítése
- Szerbia – 129 471
- Horvátország – 129 421
- Lengyelország – 127 473
- Ausztria – 100 800
- Szlovákia – 98 121
- Románia – 49 097
- Csehország – 38 848*
- Szlovénia – 29 477
- Magyarország – 24 807
Légiósok által szerzett gólok
- Horvátország – 184
- Lengyelország – 161
- Szerbia – 155
- Ausztria – 105
- Szlovákia – 103
- Románia – 69
- Csehország – 41*
- Szlovénia – 38
- Magyarország – 15
Fontos megjegyzések
- A cseh adatoknál a Chance Liga – az UEFA klubkoefficiens-rangsora alapján – Európa tíz legerősebb bajnokság közé tartozik, így a cseh játékosoknál csak a másik kilenc ligában szereplő játékosokat vették figyelembe.
- Az öt legmagasabban rangsorolt ország esetében a másodosztály is beleszámít a statisztikákba.
- Magyar játékosnak az számít, aki Magyarországon született, vagy magyar állampolgár, és jogosult a válogatottban szerepelni.
Összegzés: innen nagyon hosszú az út
A probléma nem pusztán az, hogy jelenleg mindössze hét topligás játékosa van Magyarországnak – közülük ketten ráadásul nem válogatottak (Gulácsi és Dárdai Bence). A gond sokkal mélyebb: a top 10 európai bajnokságban is kirívóan alacsony a magyar futballisták száma, és ezt a friss MLSZ-tanulmány számszerűsíti is.
Ha a magyar futball valóban szintet akar lépni, akkor nincs más út: jobb játékosokat kell nevelni, és radikálisan javítani kell az utánpótlásrendszer minőségét. Amíg ez nem történik meg, addig a világbajnoki szereplés sem lehet reális elvárás. Marco Rossi válogatottja évek óta vékony jégen táncol!
Már az is előrelépést jelentene, ha legalább a top 10 bajnokságban szereplő magyar játékosok száma nőne. Ez stabilabb hátországot adna a válogatottnak, és segítene abban, hogy egy kibővített, 48 csapatos világbajnokságra ki tudjunk legalább jutni. Ez lenne az első lépes, majd az, hogy ne csak kijussunk, hanem célba vehessük ott a nyolcaddöntőt. Az Európa-bajnokságokon pedig reális céllá válhasson legalább egy tornán a negyeddöntő elérése.
Minden infrastruktúra, minden lehetőség adott a minőségi munkához! A lakosságszám sem lehet probléma, hisz Portugália 10,4 millió lakosú, és futballnagyhatalom, a vb selejtezőkben sziporkázó minőségi felnőtt és utánpótlás játékosakkal rendelkező Norvégia 5,6 milliós, a 2018-as vb bronzérmes Belgium 11,7 milliós, míg a legutóbbi két vb-n egyaránt érmes Horvátország pedig mindössze 3,9 millió lakossal bír.
Forrás: mlsz.hu – Professzionális Futballkörkép 3. szám
Kép forrása: mlsz.hu
