A magyar futball és a régiós országok összehasonlítása: javuló magyar adatok, de továbbra is az utolsó helyen!

Az MLSZ néhány nappal ezelőtt, negyedik alkalommal tette közzé Professzionális Futballkörkép című kiadványát, amely 104 oldalon értékeli a hazai labdarúgás helyzetét. A dokumentum egyik legérdekesebb fejezete azt vizsgálja, hogy a régió országai közül ki hány játékost ad Európa tíz legerősebb bajnokságába.


A számok Magyarország szempontjából továbbra is kijózanítóak: a kilenc vizsgált ország közül hazánk adja a legkevesebb futballistát, nálunk a második legalacsonyabb a játékpercek száma, és a magyar légiósok szerezték messze a legkevesebb gólt is.

A tíz legerősebb bajnokságban szereplő légiósok száma a régiós országokban (2024/25)

Az első szám a 2023/2024-es adatokat mutatja, míg a második a 2024/2025-öst, a zárójelben pedig a két év különbségét láthatjuk.

  1. Szerbia – 106 → 89 (−17)
  2. Horvátország – 96 → 83 (−13)
  3. Lengyelország – 88 → 81 (−7)
  4. Szlovákia – 67 → 68 (+1)
  5. Ausztria – 69 → 67 (−2)
  6. Csehország* – 28 → 32 (+4)
  7. Románia – 40 → 30 (−10)
  8. Szlovénia – 20 → 29 (+9)
  9. Magyarország – 17 → 22 (+5)

Összkép:

A legtöbb országban csökkenés, míg négy helyen növekedés figyelhető meg: Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia. A legjelentősebb emelkedés Szlovénia nevéhez fűződik 9 labdarúgóval.

Játékpercek összesítése

A számok értelmezése megegyezik az első táblázatnál leírtakkal.

  1. Szerbia – 129 471 → 130 812 (+1 341)
  2. Horvátország – 129 421 → 125 481 (−3 940)
  3. Lengyelország – 127 473 → 122 636 (−4 837)
  4. Szlovákia – 98 121 → 109 229 (+11 108)
  5. Ausztria – 100 800 → 105 169 (+4 369)
  6. Csehország* – 38 848 → 45 565 (+6 717)
  7. Románia – 49 097 → 42 666 (−6 431)
  8. Magyarország – 24 807 → 42 603 (+17 796)
  9. Szlovénia – 29 477 → 35 723 (+6 246)

Összkép:

A legnagyobb ugrás: Magyarország és Szlovákia.
A legnagyobb zuhanás: Románia és Lengyelország.

Légiósok által szerzett gólok

A számok értelmezése megegyezik az első táblázatnál leírtakkal.

  1. Horvátország – 184 → 205 (+21)
  2. Lengyelország – 161 → 156 (−5)
  3. Szerbia – 155 → 148 (−7)
  4. Szlovákia – 103 → 137 (+34)
  5. Ausztria – 105 → 111 (+6)
  6. Csehország* – 41 → 75 (+34)
  7. Románia – 69 → 56 (−13)
  8. Szlovénia – 38 → 51 (+13)
  9. Magyarország – 15 → 27 (+12)

Összkép:

A legnagyobb ugrás: Szlovákia és Csehország (+34–34).
Magyarország szinte megduplázta a termést.
Visszaesés: Románia, Szerbia, Lengyelország.

Fontos megjegyzések

  1. A cseh adatoknál a Chance Liga – az UEFA klubkoefficiens-rangsora alapján – Európa tíz legerősebb bajnokság közé tartozik, így a cseh játékosoknál csak a másik kilenc ligában szereplő játékosokat vették figyelembe.
  2. Az öt legmagasabban rangsorolt ország esetében a másodosztály is beleszámít a statisztikákba.
  3. Magyar játékosnak az számít, aki Magyarországon született, vagy magyar állampolgár, és jogosult a válogatottban szerepelni.

Összegzés: innen nagyon hosszú az út

A 2024/25-ös szezon régiós adatai azt mutatják, hogy a magyar futball a nemzetközi térben minimálisan, de előrelépett, miközben több rivális – különösen Románia és Szerbia – gyengülést mutat. Figyelemre méltó, hogy az összjátékidő tekintetében majdnem megdupláztuk az előző idénybéli eredményünket: a 2023/24-es 24 807 perces összjátékidő 42 603 percre nőtt, ami közel 18 ezer perces ugrás. Ezzel a legnagyobb növekedést Magyarország érte el a régióban, ugyanakkor volt honnan előre lépni, s a lemaradásunk továbbra is jelentős.

Régiós viszonylatban továbbra is Magyarország rendelkezik a legszűkebb merítéssel azokból a futballistákból, akik a top 10 európai bajnokságban játszanak, és góltermésben is az utolsó helyet foglaljuk el. Míg lejátszott percekben tekintetében a jelentős emelkedés ellenére is csupán Szlovéniát sikerült megelőznünk.

Forrás: mlsz.hu – Professzionális Futballkörkép 4. szám
Kép forrása: mlsz.hu

Ajánlott