Kis pénz, nagy foci – Horvátország példája minden kis nemzetnek
A horvát labdarúgó-válogatottnak, szurkolóinak tegnap este ismét volt oka az ünneplésre. A Vatreni hátrányból fordítva, Gvardiol, Musa és Vlašić góljaival 3–1-re legyőzte Feröer-szigetek csapatát, így az utolsó forduló eredményétől függetlenül kijutottak a 2026-os világbajnokságra. A horvátok ezzel zsinórban negyedszer, történetük során pedig hetedszer lesznek ott a vb-n.
A függetlenné vált Horvátország 1991 óta nyolc világbajnoki selejtezősorozatban vett részt, és mindössze egyszer, a 2010-es kvalifikáció során vallott kudarcot. Nyolcból hét siker: ilyen arányt a világon csak a nagy futballhatalmak tudnak felmutatni.
Egy apró ország, amely meghódította a futballvilágot
Horvátország mindössze 3,9 millió lakosú, 1991-ben szakadt el Jugoszláviától, de csak egy hosszú, véres háború után, 1995-ben tudta megvédeni függetlenségét. Ennek ellenére három évtized alatt olyan sikereket ért el a futballban, amiről sok nagyhatalom csak álmodhat.
A Vatreni világbajnoki ezüstérmes, kétszeres vb-bronzérmes, és Európa legkisebb lélekszámú nemzete, amely valaha vb-döntőt játszott. Legnagyobb ikonjuk, Luka Modrić, hatszoros BL-győztes, 2018-ban elnyerte az Aranylabdát – a modern futball egyik legnagyobb alakja
A horvátok legutóbbi két világbajnokságról is éremmel tértek haza. Ehhez hasonló bravúrt olyan futballóriások sem tudtak bemutatni, mint Anglia, Spanyolország, Portugália vagy Belgium. A világbajnoki rekordokat birtokló Brazília pedig 2002 óta nem tudott dobogóra állni.
Nem a stadionokból jön a siker
Ha valaki azt hinné, hogy a horvát sikersztori mögött nyugat-európai színvonalú infrastruktúra áll, nagyot téved. Horvátországban a létesítmény helyzet meglehetősen mostoha, nem véletlenül volt a 2022-es brazilok elleni hősies vb negyeddöntő után Luka Modricnak az első mondta Zágráb főpolgármesteréhez, mikor gratulált a csapatnak, hogy „Stadiont akarunk“.
A titok: a Dinamo-akadémia és a futball mint nemzeti identitás
A horvát rendszer alappillére a Dinamo Zagreb akadémiája, melyet 2011-ben a világ hatodik legjobb akadémiájának választottak. Úgy hogy a költségvetése mindössze 1,2 millió euró körül mozgott 2022-ben, nyolcada volt azoknak az akadémiáknak, akikkel versenyeztek.
Horvátország létesítményei ugyan jelentősen elmaradnak a nyugati szinttől, de az utánpótlásképzés minősége, a szakmai munka és a szenvedély kiemeli őket a régióból. Nem pénzből építettek világszintű válogatottat, hanem kultúrából, hozzáértésből és mentalitásból. Egy példa, amelyet minden kis nemzet követhetne!
Horvátország három évtized alatt olyan örökséget teremtett, amely örökre ott marad a futball történelemkönyvében. A vb-ezüst, a két vb-bronz és az NL-ezüst egyetlen dolgot üzen: ha jól dolgozol, kis országként sem az a kérdés, hogy kijutsz-e a világbajnokságra – hanem az, hogy éremmel térsz-e haza.
S hogy mit várhatunk a 40 éves Modrić vezette csapattól a 2026-os vb-n? Egyelőre nem tudni. De az biztos, hogy Horvátország megmutatta Európának és a világnak, hogy szenvedéllyel, szakmai munkával és hitelességgel nincs lehetetlen.
Kép forrása: mlsz.hu
