Szomorú adatok! Saját nevelésű játékosokból származó bevétel: Magyarország utolsó a régióban!
A CIES Football Observatory legfrissebb heti jelentése a világ 50 országát rangsorolta aszerint, hogy klubjaik az elmúlt tíz évben mennyi bevételt termeltek a saját nevelésű játékosok nemzetközi átigazolásaiból, bónuszokkal és későbbi eladási jogokkal együtt.
A listát Franciaország vezeti, 3,98 milliárd eurós bevételével, ami éves szinten közel 400 millió eurót jelent. A második és harmadik helyen Brazília (2,60 milliárd euró) és Spanyolország (2,24 milliárd euró) áll. Több mint 1 milliárd eurót értek el az elmúlt évtizedben még Portugália, Hollandia, Anglia, Németország, Olaszország és Argentína klubjai.
A statisztikákból az is kiderül, hogy a fiatal játékosok, különösen a 20 év alattiak, kulcsszerepet játszanak a bevételekben. A top 20 ország között Szerbia, Brazília, Dánia, Svédország és Belgium esetében a 20 év alattiak aránya 44–65 százalék között mozog, ami a fiatal tehetségek korai nemzetközi átigazolásait mutatja.
Magyarország számára mindig érdekes a régiós országokkal történő összehasonlítás.
Magyarország és a régiós országok bevételei a nemzetközi átigazolásokból az elmúlt 10 évben (millió euró):
- Horvátország – 484
- Ausztria – 349
- Ukrajna – 339
- Szerbia – 305
- Csehország – 263
- Lengyelország – 244
- Románia – 139
- Szlovákia – 50
- Szlovénia – 47
- Magyarország – 45
Érdekes különbségek figyelhetők meg a játékosok korcsoportja szerinti bevételi részesedésben a sereghajtó Magyarország és a listavezető Horvátország között.
Magyarország – bevétel korcsoport szerint:
- 20 év alatti: 52,5%
- 21–23 éves: 30,8%
- 24–26 éves: 11,9%
- 27 év felett: 4,8%
Horvátország – bevétel korcsoport szerint:
- 20 év alatti: 28,8%
- 21–23 éves: 51,2%
- 24–26 éves: 12,7%
- 27 év felett: 7,3%
A két ország adatainak összehasonlítása jól szemlélteti a stratégiabéli különbségeket: Magyarország főként a nagyon fiatal, nemzetközi szinten korán értékesített tehetségekből profitál, míg Horvátország inkább a 21–23 éves korosztály eladásaira épít, akik már rutinosabbak és magasabb piaci értékkel rendelkeznek.
További érdekesség, hogy a régióban a 20 év alatti korcsoport bevételi részesedésében Magyarország százalékosan a második helyen áll Szerbia mögött:
20 év alatti játékosok bevételi részesedése a régióban:
- Szerbia – 64,7%
- Magyarország – 52,5%
- Lengyelország – 45%
- Szlovákia – 39,7%
- Ausztria – 38,3%
- Szlovénia – 33,8%
- Románia – 31,5%
- Horvátország – 28,8%
- Ukrajna – 16,1%
- Csehország – 14,2%
Összegzés
A statisztikák alapján a régió országai ugyan jelentős bevételt generálnak a saját nevelésű játékosok nemzetközi átigazolásaiból, különösen az első hat ország. Magyarországnak azonban van még bőven tere a fejlődésre: a számok nem hazudnak, a magyar utánpótlás helyzete továbbra is aggasztó. A magyar klubok továbbra sem termelnek ki nemzetközi szinten is eladható futballistákat, illetve csak nagyon keveset. Ne feledjük utoljára utánpótlás világversenyre 2019-ben jutottunk ki, akkor az U17-es válogatottunk vette sikerrel az elitkör selejtezőit. Az U19-es válogatottunk 2008-ban, 17 évvel ezelőtt hajtotta végre ugyanezt a bravúrt, míg az U21-esek 29 évvel ezelőtt 1996-ban. (U17-es, U19-es Eb-t minden évben rendeznek, míg U21-es Eb-t kétévente)
Fontos megemlíteni, hogy utánpótlás szinten nem az eredmény az elsődleges, van fontosabb dolog is, a játék minősége és a játékosok felkészültsége stb., ugyanakkor jelezésértékű. Azért nem véletlen, hogy ott is a nagyhatalmak dominálnak, persze közbe becsúszik egy-egy meglepetés.
Nagyon fontos lenne a fejlődés ezen a téren, hiszen egy ország labdarúgása akkor áll stabil lábakon, ha az utánpótlása jól működik.
Kép forrása: mlsz.hu
